EDDSZ hírei

Nyomtatás

Balog Zoltán és Cser Ágnes közös sajtótájékoztatója az előrehozott béremelésről

Írta: Szerkesztőség 2018. január 25. csütörtök, 14:37.

Hozzászólás (0) Találatok: 193
Nyomtatás

Sikerült, de azért mi fenntartjuk a követeléseinket, folytatjuk a tárgyalást

Írta: Szerkesztőség 2018. január 24. szerda, 12:35.

Előrehozzák az egészségügyi szakdolgozók novemberi béremelését, ez az emelés a szociális ágazatban foglalkoztatott egészségügyiekre is vonatkozik.

Az egészségügyi szakdolgozók idén novemberben esedékes 8 százalékos béremelését előrehozták január 1-re - jelentette be az emberi erőforrások minisztere szerdán, budapesti sajtótájékoztatón, miután újabb sztrájktárgyalási forduló zajlott a kormány és a reprezentatív szakszervezetek között.

A vágatlan sajtótájékoztató itt nézhető meg

Balog Zoltán a találkozó után közölte, a tárgyalások eredményeként módosították azt a bérmegállapodást, amelyben korábban megállapodtak. Ennek a lépésnek két oka volt - mondta -, az egyik, hogy az ország gazdasági teljesítménye lehetővé teszi ezt, a másik pedig, hogy ezzel a lépéssel is szeretnék elismerni az egészségügyben dolgozók munkáját.

A miniszter emlékeztetetett, hogy a 2016 nyarán állapodott meg a kormány és a reprezentatív szakszervezetek a többlépcsős egészségügyi szakdolgozói, illetve orvosi bérfejlesztésről. Így 2016 szeptemberében az orvosoknak bruttó 107 ezer forinttal, míg tavaly novemberben további bruttó 100 ezer forinttal emelkedett az alapbére, a rezidensek bére tavaly novemberben 50 ezer forinttal emelkedett. A szakdolgozók alapbére 2016 őszétől átlagosan 26,5 százalékkal nőtt, tavaly novemberben 12 százalékkal.

01.24 1

A következő lépcső idén novembertől lett volna esedékes egy 8 százalékos emeléssel, ezt hozta most előre a kormány - emelte ki a miniszter, hozzátéve, hogy a jövő év novemberében további 8 százalékos béremelésre számíthatnak a szakdolgozók.

Az előrehozott béremeléssel így 2016 szeptembere és 2018 januárja közötti időszakban a szakdolgozói átlagbérek 53 százalékkal emelkedtek. Kiemelte, hogy a mentődolgozók idén januártól külön is kaptak 10 százalékos béremelésüket, és rájuk is vonatkozik az előrehozott 8 százalékos szakdolgozói béremelés.

Balog Zoltán példaként elmondta, egy 4-6 éves munkaviszonnyal, felsőfokú végzettséggel rendelkező szakápoló alapbére a 2016 januári 268 607 forinthoz képest most 382 354 forintra emelkedik, a következő béremeléssel pedig 412 900 forint lesz.

Balog Zoltán elmondta, a mostani döntés 80 ezer szakdolgozót érint, költségvetési vonzata 19 milliárd forint. Kiemelte, a munkavállalók február 20-án, bérkülönbözet formájában fogják megkapni az emelést, majd márciustól már az emelt alapbért utalják számukra.

Cser Ágnes, a Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (MSZ EDDSZ) elnöke a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, "a legnagyobb eredményt" érték el, a kormány megértette azokat az érveket, amelyeket felsorakoztattak a tárgyalások során. A szakszervezeti vezető elmondta, a bérmegállapodás módosítására azért volt szükség, mert az amúgy örvendetes 2017-es és idei minimálbér- és a garantált bérminimum emelkedés miatt a korábban kialkudott bértáblában szereplő összegek "összecsúsztak".

A sztrájktárgyalások tovább folytatódnak a kormány és a reprezentatív szakszervezetek között - mondta Cser Ágnes, többek között az egészségügyben műszaki-gazdasági területen dolgozók bérfejlesztéséről, a munkaruháról, a védőnők helyzetéről és a szakdolgozók fogászati ellátásáról.

01.24 2

Kifejtette: "még az út elején tartunk", hiszen a szakszervezetek célja továbbra is az, hogy az egészségügyi bérek elérjék az európai uniós átlagkereset 75 százalékát. "Ezt a hatalmas szakadékot kell most nekünk lépésről lépésre kitölteni", és utolérni a V4-eket - emelte ki Cser Ágnes.

Azzal kapcsolatban, hogy a napokban bérkövetelési igénnyel állt elő a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ), Balog Zoltán miniszter azt válaszolta, a kormány a reprezentatív szakszervezetekkel tárgyal, és bízik abban, hogy az általuk kivívott megállapodás világos üzenet mindenki számára.

Cser Ágnes ehhez hozzátette: a FESZ minden követelése szerepel az MSZ EDDSZ sztrájkköveteléseiben, így a FESZ-nek csak örülnie kell az elért eredményeknek.

(MTI)

Hozzászólás (0) Találatok: 436
Nyomtatás

Mit tesz az "EDDSZ " a dolgozókért?

Írta: Szerkesztőség 2018. január 22. hétfő, 16:14.

Hozzászólás (0) Találatok: 218
Nyomtatás

Ami az interjúból kimaradt, illetve átírásra került

Írta: Dr. Cser Ágnes 2018. január 15. hétfő, 15:44.

A velem készült interjút, még kérdést is megváltoztatták, átírták, ezért a közvélemény hiteles tájékoztatása érdekében alább olvashatjátok a zoom. hu szerkesztőség részére 2018. január 8-án elküldött végleges változatot.

.

Az interjú után olvasható a szerkesztőségnek írott levelem.

 

Mit tud mondani azoknak a pályakezdő egészségügyi dolgozóknak, akik arról kérdezik, miért ne hagyják el az országot?

Nagy vihart kavart, amikor egyszer azt nyilatkoztam, hogy ha valakinek nem elég, ami itt van, akkor gondolja végig, hogy hova született. Ezt a mai napig fenntartom, egy ember nem véletlenül születik az adott országba, nem véletlenül lesz annak állampolgára es a nemzet tagja! Feladata van. Ettől elválaszthatatlan a nemzet családpolitikája, ami sehol a világon nincs ilyen színvonalon. Az utóbbi idők intézkedéseinek köszönhetően komolyan lehet tervezni, családalapításon gondolkodni, gyermeket vállalni, lakáshoz is sokkal könnyebb hozzájutni. Mindez a tudatos kormányzati intézkedéseknek köszönhető. Az egészségügyben a 2016-ban a kormánnyal kötött megállapodással olyan többéves bérfelzárkóztatást írtunk alá, hogy a kezdő szakemberek, orvosok, más diplomások, szakdolgozók is láthatják, mennyi lesz a kezdő fizetésük és azt is, hogy az évek során mennyivel emelkedik majd. Egy fiatal szakorvos jelenleg 400 ezer forintos fizetéssel kezd. 2016 óta összesen 207 ezer forinttal nőtt egy orvos alapbére. A bérfelzárkóztatási programunk nem összehasonlítható a korábbiakkal. Megduplázódott a minimálbér és a garantált bérminimum is. Ezek olyan eredmények, amelyek alapján azt hiszem, el lehet dönteni, hogy valaki itthon marad vagy elmegy.

Nemrég egy műtőssegéd közzétette fizetési papírját, amely szerint egyetlen forinttal sem kapott többet decemberben, pedig béremelést ígért a kormány. Ez is rendben van?

A műtőssegéd nem szakmunkás, ezért nem kaphatná meg a garantált bérminimumot sem. Ő a jelenlegi közalkalmazotti-szakdolgozói bértábla A és B kategóriájába tartozik. Az más kérdés, hogy egy-egy intézményben, a létszámhiány csökkentése érdékében sokakat a szakképzettek közé soroltak. A műtőssegédek képzettsége nem egyenlő a szakdolgozókéval, ezért ők kevesebb bérben részesülnek. A 2016. szeptember 1-jével általunk elfogadott szakdolgozói bértáblán korrekciót szeretnénk végrehajtani, hogy az örvendetes 2017-es és 2018-as minimálbér és garantált bérminimum emelés miatt a felső harmadba tartozó és a munka dandárját végző szakdolgozókat megillető magasabb alapbért elérjük. A segédmunkások máshol a minimálbért keresik, nem pedig a garantált bérminimumot.

Nem csak az egészségügyben dolgozók elégedetlenek, hanem például a pedagógusok is. Támogatta az ő tüntetésüket?

Tudomásul vettük, és maximálisan támogattuk a pedagógus életpályát, egy országban az oktatás a legfontosabb közszolgáltatás. Azt azonban nemcsak nem értettem, hanem elfogadhatatlannak tartom, hogy a szakszervezeti vezetőik a Kossuth téren kiabáltak, holott kaptak törvénnyel biztosított életpálya programot garantált bérfejlesztéssel és kollektív szerződéssel. A kollektív szerződés miatt nem is volt joguk tüntetni, meg is kérdeztem, hogy nem kellene-e a felmondani ezt a szerződést? Hiszen vállalták a munkabékét.

Közpénzen pedig a közszolgáltatás minden területére csak a pályára alkalmas szakembert képeznék. Az alkalmasság kiderítésére léteznek megfelelő tesztek. A tanulmányok megkezdése előtt nyilatkoztatnám a hallgatókat arról, hogy ha az iskola befejezését követően külföldre akarnak menni, vissza kell fizetniük a „tandíjat”, azaz a képzés költségeit, hiszen az első diploma megszerzése ingyenes. Ehhez akár hitelt is felvehetnek majd. A mi adónkból képzett szakemberektől elvárhatjuk, hogy felnőtt módjára eldöntsék ezt a dilemmát. A valódi megoldást már évekkel ezelőtt megírtam egy kollégámmal az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagjaként A migráció és egészségügy című jelentésünkben. A fogadó országok, amelyek lepkehálóval fogják össze a magyar egészségügyi szakembereket, kevesebb pénzért dolgoztatják őket, mint a saját állampolgáraikat, azok fizessék ki hazánknak a tanítási költségeket. Kompenzálni kell az elveszett munkavállalók értékét. Ezért speciális pénzalapot kell létrehozni az Európai Unióban. Nem magyar problémáról beszélünk, de érdemes lenne körülnézni például Romániában, Bulgáriában, ahol már szanitécek sincsenek.

Ki a hibás abban, hogy az egészségügyi bérekben ekkora a lemaradásunk a nyugati országokhoz képest?

Nem mi tehetünk arról, hogyan alakult a történelem. Nem a mostani magyar kormány hibája, hogy ekkora bérkülönbségek vannak Nyugat-Európa és a volt szocialista államok között. Sokkal inkább a magyar szakszervezeti mozgalmat teszem felelőssé, amelynek vezetői háttéralkukat kötöttek 1988-tól a multinacionális cégekkel. Sólyom László volt köztársasági elnök is felelős, aki kijelentette, hogy a szakszervezetek nem reprezentálják a munkavállalók többségének akaratát. Meg kellene vizsgálni azt is, hova tűnt a Szakszervezetek Országos Tanácsának vagyona. Az sem mindegy, hogy az állami vagyon „szétosztása” és a privatizáció milyen vagyonokat halmozott fel, illetve milyen nélkülözést teremtett annak eltüntetése. Az, hogy most milyen lehetőségei vannak egy pályakezdőnek, nem a jelenlegi kormány időszakában dőlt el.

Azért mégis volt rá hét évük. Így is több mint 400 egészségügyi dolgozó akar új életet kezdeni külföldön. Tavaly több mint 1800-an gondolkoztak így. Ha javul a helyzet, Ön szerint miért?

A 2004-es sztrájkköveteléseinknek éppen ez volt a legfontosabb célkitűzése az EU-hoz való csatlakozás évében, hogy öt év alatt elérjük az EU-s átlagkereset 75 százalékát. Négy szoclib kormány nem volt hajlandó erről tárgyalni 2010-ig. Ez az oka a súlyos lemaradásnak. A javulás lassan már érzékelhető. Sok orvos jött már vissza a közalkalmazotti státuszba, hiszen a 207 000 forinttal megnövelt alapbére alapja az ügyeletnek, így több százezer forinttal keresnek többet, mint korábban. A szakdolgozóknál is ezért kezdeményeztük a 2016.szept.1-jétől bevezetett új bértáblánk korrekcióját a 2017-ben és 2018-ban megemelt garantált bérminimumra figyelemmel.

Szakszervezetként mi most a feladatuk?

2000-ben szerveztem meg az első sztrájkunkat az akkori Orbán-kormány alatt, és 2002-ben illetve 2004-ben is tüntettünk. A követeléseink azóta is nyilvánosak. 17 évvel ezelőtt megfogalmaztuk, milyen gyökeres változások kellenek ahhoz, hogy megtartsuk a szakképzett munkaerőt. Négy szoclib kormány söpörte le az asztalról a követeléseinket, Bajnaiék egyenesen szánalmasan viselkedtek, tudomást sem vettek rólunk. Ugyanakkor Horn Gyulára nagy tisztelettel gondolok, akit korábbi beosztásomban sikerült meggyőznünk, hogy ne privatizálják az egészségbiztosítást. Azóta sem engedtük, hogy ez megtörténjen. 2002-ben aztán az egészségügy privatizálása elleni küzdelemben gyakorlatilag egyedül maradt a szakszervezetünk. A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma hallgatott, némán asszisztált ahhoz, hogy elindult a folyamat a 2002-es szoclib kormány idején. Egyedüliként pereltem be az MSZP-t és az SZDSZ-t a kormányprogram módosítása miatt, amikor be akarták csempészni az SZDSZ-több biztosítós modelljét. 2010-ben jött az első változás, azóta 28 intézményt tudtunk visszavetetni állami fenntartásba a privatizációból. Kevesen tudják, azt is elértük, hogy a kórházi gyógyszerészek, azok az egészségügyi több diplomával rendelkezők, akik először például biológusként, fizikusként végeztek, az orvosokkal egy fizetési kategóriába kerüljenek. Ez sok esetben több százezer forintos emelést jelent. Orvosi bértáblába kerültek a közalkalmazotti helyett.

Ezek szerint már nincs feladat, hátra lehet dőlni, minden rendben az egészségügyben?

Szó sincs róla, de egyedül a mostani kormánnyal tudtunk érdemben tárgyalni a négyéves bérfejlesztési programról, az egyéb juttatások ügyében pedig folytatjuk az egyeztetéseket. A garantált bérminimum emelkedése miatt a magasabb fizetésű dolgozók bére, akik sok esetben 20-30 éve a pályán vannak, összetorlódott az alacsonyabb keresetűekével. Az ő fizetésük korrekcióját is kértük, ez az egy havi pénz, amit reményeink szerint januárban megkapnak. Ezzel egyidejűleg az orvosok számára kértünk további nyolc százalékos bérfejlesztést. 2004-ben célként fogalmaztuk meg azt is, hogy az uniós átlagfizetések 75 százalékát kapja meg az ágazat, ez továbbra is fontos célunk. Szeretnénk megemeltetni az alapellátásban dolgozó védőnők járandóságát is. Elértük a többmunkáltatós kollektív szerződés megkötését, ennek ágazati kiterjesztését, aminek jogszabállyal azonos ereje van. Ezzel érjük el, hogy annak a magán munkáltatónak is kötelessége legyen megadni a béremelést, amelyik költségvetési pénzt is felhasznál. Ha ezek a célok teljesülnek, folytatjuk a bérfelzárkóztatásról a tárgyalást, hogy pénzügyileg teljesen rendbe jöjjünk. Ha a humánerőforrás kérdést megoldjuk, akkor sem tudnék mást mondani annak, aki elégedetlen, hogy ez személyes döntés kérdése, egyénileg kell mérlegelni. Azt viszont egyetlen kormánytól sem lehet elvárni, hogy mindent egyszerre oldjon meg, ha az elődök a szakszervezetekkel együtt eltáncolták az állam vagyonát.

Ha minden ilyen jól sikerült mostanában, akkor miért nevezik a szakszervezetek az egész folyamatot sztrájktárgyalásnak?

A sztrájk szó nem negatív, a munkavállaló legerősebb érdekérvényesítési eszköze, ha nem elégedett az élet- és munkakörülményeivel, akkor sztrájkolhat. A 2004-es sztrájkköveteléseinkre akkor nem kaptunk választ a kormánytól, a további háromtól sem 2010-ig. Érdemi eredményt sajnos nem értünk el. A sztrájkköveteléseink azonban nem évültek el, még mindig érvényesíteni szeretnénk azokat, amelyekben nem értünk el eredményt. Azt nem lehet összeszámolni, hogy a követelések hány százaléka teljesült. Minden kormányzati ciklusban próbálkozunk, ebből mostanában sok minden megvalósult. 2015 májusában tudtuk megkezdeni az érdemi tárgyalásokat, ekkortól lehetett csatlakozni a követeléseinkhez. A többiek, akik csak kritikákat fogalmaztak meg szakszervezetünkkel szemben, semmi újat nem találtak ki, csak átvették azt, amit a honlapunkon találtak. Mi együtt akartunk működni mindenkivel az ágazat munkavállalói érdekében, ezért kitártuk az ajtót mindenki számára, hogy csatlakozzanak a tárgyalásainkhoz. Egyedül a Mentődolgozók Önálló Szakszervezete tette meg. Akik pedig akkoriban kívülről kiabáltak, még csak nem is válaszoltak.

Ennek mi lehet az oka?

Nem jöttek, nem válaszoltak, ezért egy idő után testületi döntéssel bezártuk a kapukat. Ezzel szemben a három szakmai köztestülettel, a Magyar Orvosi Kamarával, a Magyar Szakdolgozói Kamarával, a Magyar Gyógyszerészi Kamarával 2015 májusában stratégiai megállapodást kötöttünk. Ez Európában egyedülálló együttműködés: a szakmai támogatást adják sztrájkköveteléseinkhez. Hogy a nem reprezentatív szervezeteknek mi a problémája, tőlük kell megkérdezni. A legfőbb bajuk egyébként az lehet, nem tetszik nekik, hogy más már korábban kitalálta az általuk most hangoztatott követeléseket.

Ehhez képest Magyarországon rendkívül magas a kórházi fertőzések száma, amit ráadásul évek óta nem is hoznak nyilvánosságra.

A számadatokat nem ismerem. Ha igaz az Ön által feltett kérdés alapja, akkor annak csak és kizárólag a privatizáció az oka! A globalizáció Ausztráliából indította el az egészségügyi intézmények ún. háttérszolgáltatásainak privatizációját, mint pl. a portaszolgálat, a konyha, a mosoda, a karbantartás és a takarítás. Az egészségügyi közszolgáltatás „halálbiztos” profit-termelő üzlet a tőke számára, ugyanis nincs piaci kockázat és sosincs vége. Az így foglalkoztatott munkavállalókat nagyrészt feketén alkalmazzák, éhbérért dolgoztatják. Saját szememmel láttam egy megyei kórház pecsétje fölött egy takarító cég pecsétjét a takarítók munkaköpenyén! Még a használt szemetszsákot is kimosatták velük! Ezért is üdvözöltem az ÁEEK pályázatát a takarító szolgáltatások állami visszavételére, ami már az egyik intézményben eredményt hozott. A fertőzések száma csökkent!

A kórházak állapotával is elégedett?

Van még min javítani. Lehetőségem volt Lengyelországban, Szlovákiában és Romániában kórházakban járni. Lehet, hogy ez nem vigasz, de nálunk hatalmas beruházások történtek az elmúlt években. Ámultam és bámultam, hogy az 500 milliárd forintos uniós forrásból milyen fejlesztések mentek végbe a vidéki intézményekben. Rendezett kórtermeket, műtőket, kiszolgáló egységeket és még tiszta vécéket is láttam.

Hol látott erre példát?

Bármelyik megyeközpontot fel tudnám hozni példaként. Az egyik nem megyeszékhelyen levő vidéki kórházban szemlencse műtéthez szükséges hightech berendezést használnak, még Budapestről is lejárnak a betegek, de sorolhatnám a kiemelkedő színvonalú berendezésekkel ellátott intézmények sorát. Budapest ebből a hatalmas fejlesztésből sajnos kimaradt, ugyanis a régióban nem lehetett ebből a pénzből fejleszteni, a Szent János kórház például iszonyú állapotban van a vidéki intézményekhez képest. Ráfér a fővárosra is az ellátás, és a fejlesztés a kettős esélyegyenlőség biztosítása érdekében.

Immár hét éve nem épült új kórház és nem is fejlesztettek sehol a fővárosban. A következő ciklusban kezdődhet az építkezés?

Ahogy az előbb mondtam, az EU-s forrásból nem lehetett a Közép- Magyarországi régióban fejleszteni, beruházni. Nem vagyok felelős beosztásban lévő egészségpolitikus, ezért ebben a döntésben nem veszek részt.

 ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

From: dr. Cser Ágnes
Sent: Monday, January 15, 2018 4:16 PM
To: zoom.hu
Subject: RE: Cser Ágnes interjú

Tisztelt Szerkesztőség!

Köszönöm, hogy  a zoom.hu-n 2018. január 13-án megjelent a velem készült interjú, azonban a jövőbeli jobb együttműködés érdekében elsősorban a közvélemény hiteles tájékoztatására örömmel vettem volna, ha az általam véglegesen pontosított változat – az újabb 3 kérdésre is figyelemmel – jelent volna meg!

Nem szokás, hogy az interjú alany által megküldött végleges változatot még a kérdéseket illetően is úgy módosítja a szerkesztőség, hogy arról nem tájékoztatja az interjú alanyt.

Erre figyelemmel a honlapunkra és a Facebookra is felteszem az általam véglegesnek tekintett változatot .

Kérem Önöket, hogy a cikkhez felhasznált fényképeket, amelyeket köszönök, szíveskedjenek akként módosítani, hogy azon a képen, ahol a családtagjaim is felismerhetők, tegyék meg, hogy kitakarják az arcukat, ha ez nem lehetséges, akkor vegyék ki ezt a képet.

Közszereplőként vállalom a nyilatkozataimat, szerepléseimet, azonban ez nem öröklődik a családtagjaimra! Remélem, ez nem jelent az Önök számára megoldhatatlan feladatot.

Tisztelettel:

Cser Ágnes

MSZ EDDSZ elnök

 ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

From: dr. Cser Ágnes
Sent: Monday, January 15, 2018 6:59 PM
To: zoom.hu
Subject: RE: Cser Ágnes interjú

Tisztelt Szerkesztőség!

Köszönöm, hogy soron kívül teljesítették a családtagjaimra vonatkozó kérésem, azt viszont nagyon sajnálom, hogy nem az általam jóváhagyott, eredeti interjút közölték.

Tisztelettel:

Cser Ágnes

MSZ EDDSZ elnök

 

Hozzászólás (0) Találatok: 269

Kiemelt videó

További videók