Nyomtatás

Az EGSZB bemutatása

Írta: Dr. Cser Ágnes 2010. október 13.

1. Mi az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB)?
Az EGSZB az 1957. évi Római Szerződések által létrehozott tanácsadó testület. A szervezett civil társadalom gazdasági és szociális jellegű szervezeteinek képviselőiből álló bizottság alapvető feladata, hogy tanácsadással segítse a három nagy intézmény (az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság) munkáját.

A bizottság véleményét kötelező kikérni az Európai Unió szerződéseiben előírt esetekben, valamint minden olyan esetben, amikor azt a fenti intézmények szükségesnek látják. A testületet továbbá felkérheti a fenti intézmények valamelyike úgynevezett feltáró vélemény készítésére, illetve az EGSZB maga is kezdeményezheti vélemény kiadását. (Véleményeinek mintegy 15%-a saját kezdeményezésére készül.) A bizottság évente átlagosan 150 véleményt bocsát ki a legkülönbözőbb európai témákban, tehát aktív részt vállal a közösségi politikák kialakításának és a közösségi döntéshozatal előkészítésének folyamatában.

Az EGSZB ezenkívül két, egymást kiegészítő feladatot is ellát:

lehetővé teszi, hogy a szervezett civil társadalom jobban bekapcsolódjon az európai folyamatokba, és hogy nagyobb mértékben részt vegyen bennük, mind tagállami, mind uniós szinten;
erősíti a szervezett civil társadalom szerepét a közösségen kívüli országokban, illetve térségekben, ahol strukturált párbeszédet alakít ki a civil szervezetekkel, és elősegíti az EGSZB mintájára kialakított tanácsadó szervezetek létrehozását a csatlakozni kívánó államokban, az Unióval partnerségi kapcsolatban álló mediterrán országokban, az afrikai, karibi és csendes-óceáni térség (AKCS) országaiban, Indiában, Kínában és a Dél-amerikai Közös Piac (Mercosur) országaiban, különös tekintettel Brazíliára.
Így az EGSZB-nek köszönhetően az európai integráció nem csupán az európai intézmények és politikusok műve, hanem alakításában éppúgy részt vesznek mindazok, akik szervezett formában szerepet vállalnak az egyes országok gazdasági, társadalmi és állampolgári életében.

2. Kikből áll a bizottság?
Az EGSZB 344 tagból áll, akik három csoportra oszthatók: a „munkaadók”, a „munkavállalók”, valamint az „egyéb tevékenységek” csoportjára. Ez utóbbiba tartoznak a gazdasági és társadalmi élet a fenti első két csoportba nem sorolható képviselői, mégpedig a kisiparosok, a mezőgazdaságból élők, a kis- és középvállalkozók, a szabad foglalkozásúak, a környezet- és fogyasztóvédelmi szervezetek, a szociális gazdaság szervezetei (szövetkezetek, önsegélyező egyesületek), a családi egyesületek, valamint a hátrányos helyzetűeket védő és a társadalmi kirekesztés ellen küzdő szervezetek, csakúgy, mint a közhasznú civil szervezetek.

A bizottság összetétele nem állandó. Négyévente megújul, hogy a lehető legjobban tükrözze minden egyes tagállam szervezett civil társadalmának változásait.

Az EGSZB legutóbb 2006 októberében újult meg, ismét négyéves időszakra.

2008 októbere óta a bizottság elnöki tisztét Mario SEPI látja el.

A bizottság titkárságát Martin WESTLAKE főtitkár vezeti.

3. Hogyan nevezik ki a bizottság tagjait?
Az „Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagja” címet viselő személyeket az Európai Unió Miniszteri Tanácsa nevezi ki négyéves időtartamra, a tagállamok jelölése alapján. A tagállami jelölés a civil társadalmat országos szinten képviselő szervezetek javaslataira épül. A tagok mandátuma megújítható.

A tagok rendszerint továbbra is ellátják szakmai tevékenységüket hazájukban, és csak akkor utaznak Brüsszelbe, ha azt mandátumuk gyakorlása megkívánja. Tevékenységükért fizetésben nem részesülnek, de kapnak utazási költségtérítést és a tanácskozási napokra napidíjat, melynek összegét a Tanács határozza meg.

4. Hogyan működik a bizottság?
Az EGSZB hat szekcióból áll, amelyek a közösségi hatáskörök igen széles skáláját fedik le:

Gazdasági és Monetáris Unió, gazdasági és társadalmi kohézió (ECO),
Egységes piac, termelés és fogyasztás (INT),
Közlekedés, energia, infrastruktúra és információs társadalom (TEN),
Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság (SOC),
Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem (NAT),
Külkapcsolatok (REX).
Ezenkívül az ESZAK-szerződés 2002. júliusi lejártával az Európai Bizottság javasolta, hogy a bizottság vegye át az ESZAK tanácsadó bizottságának feladatkörét. Ennek érdekében a bizottság létrehozta az Ipari Szerkezetváltás Konzultatív Bizottságát (CCMI), melynek tagjai az EGSZB tagjaiból, a szén- és acélipar képviselőinek delegáltjaiból, valamint más, a gazdasági modernizáció problémái által érintett ágazatok képviselőiből kerülnek ki.

A bizottság által kibocsátott véleményeket a tagok közül kijelölt előadók készítik elő, akiket általában egy munkacsoport segít. Ennek tagjai a három csoport tagjai közül kerülnek ki, figyelembe véve az érintett témában való jártasságukat, és fenntartva egy bizonyos szintű földrajzi egyensúlyt. Az érintett téma jelentőségétől függően az ilyen munkacsoportok 3–18 tagból állnak. Az előadók igénybe vehetik külső szakértők segítségét is.

Egyes kiemelt jelentőségű kérdések esetében a bizottság nyilvános meghallgatásokat szervezhet, hogy az érintett felek széles körének álláspontját ismerje meg.

A munkacsoporton belüli, majd a szekcióüléseken történő alapos vitát követően a véleményeket az évente kilenc alkalommal megtartott plenáris ülés egyszerű többséggel fogadja el. Az elfogadott vélemények az Európai Bizottság, a Tanács és a Parlament elé kerülnek, és megjelennek az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Hozzáférhetők az EGSZB honlapján is (http://www.eesc.europa.eu ), ahonnan le is tölthetők.

5. Milyen „hozzáadott értéket” jelent a bizottság?
A bizottság három módon járul hozzá az európai integrációhoz:

Egyrészt a tagok komoly szaktudást képviselnek. Ott dolgoznak a „terepen”, országuk gazdasági és társadalmi életében. A szaktudás érvényre jutását számos konkrét munkamódszer is segíti (munkacsoportok, szakértők bevonása, meghallgatások).
Másrészt az EGSZB olyan fórum, ahol eltérő, sőt egymásnak ellentmondó kezdeti álláspontokból kiindulva, gondolatok ütköztetésén és kompromisszum-, illetve szintéziskeresésen alapuló megoldásokat dolgoznak ki.
Végül pedig – tagsága összetételéből adódóan – az EGSZB a szervezett civil társadalom kifejezetten az európai integrációt illető kérdéseinek és kívánságainak gyűjtőhelye, és tájékoztatási központként is szolgál ugyanezen szervezetek számára.


6. Miben nyilvánul meg a bizottság „hídszerepe” az Európai Unió és a civil társadalom között?
Az EGSZB 344 tagja az Európai Unió szervezett civil társadalmának reprezentatív tagállami szervezeteiből verbuválódik. Tisztjük ellátása során azokra a szakismeretekre támaszkodnak, amelyek alapján kinevezésüket elnyerték. A bizottság lehetővé teszi a gazdasági, társadalmi, szakmai és állampolgári szervezetek képviselői számára, hogy az uniós szintű politikaformálás és döntéshozatal szerves részévé váljanak.

Az Unió intézményrendszerén belül, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a párbeszéd, az egyeztetés és a konzultáció sajátos formáját valósítja meg. Hozzájárul ahhoz, hogy az Európai Unió jogalkotó és végrehajtó szervei számításba vegyék a civil társadalom képviselőinek tapasztalatait, elvárásait és javaslatait.

Ezen túlmenően az EGSZB nemrég „kapcsolattartó csoportot” hozott létre, hogy strukturált párbeszédet folytasson a civil társadalom különböző európai hálózataival.

Az Európai Unió szerződései által ráosztott szerep, valamint tagságának összetétele és szakismerete alapján az EGSZB a szervezett civil társadalom képviseletének, tájékoztatásának és véleménynyilvánításának intézményes fóruma. A bizottság következésképpen egy olyan pluralista modell garanciája, amely erősíti a döntéshozatal folyamatának legitimitását, és megfelel a modern európai kormányzás követelményeinek. Ebben a minőségében a maga nemében egyedülálló hídszerepet tölt be az Európai Unió és annak polgárai között.

7. Milyen hatása van a bizottság munkájának?
Az Európai Bizottság által készített, az EGSZB véleményeinek nyomon követéséről szóló jelentések alapján az EGSZB ajánlásainak több mint kétharmadát figyelembe veszik. Ráadásul hatásuk gyakran túllép a tárgyukként szolgáló európai bizottsági javaslat korlátozott keretein.

Az EGSZB saját kezdeményezésű véleményei különleges értékkel bírnak, mivel ezek hatására a döntéshozó szervek – elsősorban az Európai Bizottság – olyan témák felé fordulnak, amelyek mindaddig nem kaptak kellő figyelmet.

A feltáró vélemények lehetővé teszik a szervezett civil társadalom különféle szervezetei számára, melyeket az EGSZB képvisel, hogy időben kifejezzék a helyi szereplők elvárásait, aggodalmait és kéréseit a néha szögesen elütő vélemények közötti közvetítés folyamatában. Így ezek a vélemények hozzájárulnak a közösségi politikák és az azok végrehajtását szolgáló határozatok minőségének, hitelességének és mindenekelőtt a polgárok körében való elfogadottságának javításához. Ez egyben megerősíti az EGSZB szintézisteremtő intézményi keret szerepét, melynek lényege a szervezett civil társadalommal való párbeszéd elősegítése.

Hatásában talán az egyik legnagyobb kihívást jelentő példa az EGSZB által 1994-ben létrehozott Egységes Piaci Megfigyelőközpont (SMO), melynek célja az egységes piac fejlődésének rendszeres és konkrét, helyben történő kiértékelése, illetve szükség esetén az ennek javítására vonatkozó javaslatok előterjesztése. A megfigyelőközpont tevékenysége négy fő területre terjed ki:

interaktív információs hálózat működtetése, amely az EGSZB tagjai, azok szervezetei és az egységes piac „felhasználói” által közölt adatokat gyűjti össze,
az érintett társadalmi csoportokkal szoros egyeztetés során kiválasztott témákban készített kutatási jelentések bemutatása,
vélemények kidolgozása az Európai Bizottságnak az egységes piacról és a gazdasági reformokról szóló éves vagy féléves jelentéseiről,
az egységes piac megvalósítását gátló tényezők azonosítása, a legjobb gyakorlatok, illetve a partneri kapcsolatokat előmozdító információ számbavétele és terjesztése.
2006-ban felállították a Fenntartható Fejlődés Megfigyelőközpontját (SDO), amelyet az alábbi feladatok elvégzésével bíztak meg:

a legjobb gyakorlatok közkinccsé tétele (adatbázis segítségével),
a vita ösztönzése (konferenciák és meghallgatások szervezése, valamint kiadványok kibocsátása révén),
a fenntartható fejlődéssel összefüggő kérdések elemzése a civil társadalom szemszögéből (vélemények, jelentések kiadása révén).


8. Mik a bizottság jelenlegi legfontosabb célkitűzései?
Tanácsadó szerepének keretén belül a bizottság a képviseleti demokráciát kiegészítő részvételi demokrácia modelljének bevezetésén dolgozik mind Európában, mind pedig a világ többi részén.

Céljai megegyeznek az európai integráción munkálkodó összes többi intézmény céljaival: a harmonikus és kiegyensúlyozott fejlődés és egy olyan európai társadalmi modell, ezen belül pedig egy olyan szociális modell előmozdítása, mely a fejlődés homlokterébe az emberi értékeket állítja.

A bizottság munkaprogramja az Európai Bizottság programján, valamint az Európai Unió Tanácsának egyes elnökségei által kijelölt prioritásokon, továbbá az EGSZB egyes elnökeinek megválasztásuk alkalmával bemutatott munkaprogramján alapszik.

9. Milyen viszony áll fenn az EGSZB és a gazdasági és szociális tanácsok, illetve hasonló intézmények között?
Az EGSZB szorosan együttműködik a gazdasági és szociális tanácsokkal, illetve hasonló intézményekkel az Unióban és azon kívül. Az Európai Unióban, melyben immár 22 gazdasági és szociális tanács működik 21 országban, az együttműködés alapját a meghatározott témákról folytatott rendszeres tanácskozások, az információcsere és egy közös honlap kialakítása képezik (http://eesc.europa.eu./ceslink/index_fr.asp vagy http://eesc.europa.eu./ceslink/index_en.asp ).

A bizottság aktívan részt vesz továbbá a Gazdasági és Szociális Tanácsok és Hasonló Intézmények Nemzetközi Szövetségében (AICESIS), amelynek tagsága mintegy ötven országból kerül ki.

10. Milyen jövő vár a bizottságra?
A szerződések értelmében a bizottság a szervezett civil társadalom képviseletének intézményes szerve. Összetételéből és az Unió intézményrendszerén belüli sajátos szerepéből adódóan a bizottság a jövőben különös felelősséget visel majd azért, hogy élettel töltse meg a részvételi demokráciát.

Feladata lesz az is, hogy segítsen továbbfejleszteni a szervezett civil társadalom és az Unió intézményei közötti strukturált párbeszédet, amelyben egyfajta „bábaszerepet” hivatott betölteni, és amelynek fórumául szolgál.

Végül pedig, kiegészítve az Európai Unió többi intézményének munkáját, az EGSZB kulcsszerepet kell, hogy játsszon a külkapcsolatokban, amennyiben az európai társadalmi modell terjedését igyekszik elősegíteni, és hozzájárul a civil társadalom által folytatott párbeszéd formáinak kialakításához és megerősítéséhez mindazokban az országokban és régiókban, amelyekkel az Európai Unió kapcsolatokat ápol. Az Unió külpolitikájának keretében így – a „civil társadalom” zászlajának magasba emelésével – hozzájárul a demokrácia előmozdításához és egy jobb kormányzási mód kereséséhez világszerte.
 

Kiemelt videó

További videók