Error
  • JLIB_APPLICATION_ERROR_COMPONENT_NOT_LOADING
  • JLIB_APPLICATION_ERROR_COMPONENT_NOT_LOADING
  • Error loading component: com_users, 1
Print

Üdvözöljük!

Written by Szerkesztőség Saturday, 26 November 2016 18:59.

Mindhárom fél "elment a falig" a tárgyalásokon

A bértárgyalásokat mindvégig a megállapodásra törekvés jellemezte, mindenki, nemcsak a kormány, hanem a munkaadók és a munkavállalók is "elmentek a falig" - mondta a nemzetgazdasági miniszter a bérmegállapodás aláírásakor.

A bértárgyalásokat mindvégig a megállapodásra törekvés jellemezte, mindenki, nemcsak a kormány, hanem a munkaadók és a munkavállalók is "elmentek a falig" - mondta a nemzetgazdasági miniszter a bérmegállapodás aláírásakor.

A nemzetgazdasági miniszter szerint a megállapodás egy olyan új időszak első és fontos dokumentuma, amelyről még senki nem tudja pontosan, mit fog hozni. Hozzátette, azon dolgoznak, hogy az új korszakban Magyarország is megtalálja helyét és a számítását.

A bérmegállapodást a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) belül a kormány részéről Orbán Viktor miniszterelnök, a munkavállalók oldaláról Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke, Doszpolyné Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke, Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSz) elnöke írta alá. A munkaadói oldalról Zs. Szőke Zoltán, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége elnöke, Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének főtitkára, Lakatos Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGyOSz) alelnöke látta el kézjegyével. Részt vettek a VKF kibővített testületi ülésein, és aláírásukkal egyetértésüket fejezték ki a megállapodással: a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés vezetői.

A megállapodás szerint jövőre a minimálbér 15 százalékkal, a garantált bérminimum 25 százalékkal nő, a munkáltatói adó pedig 5 százalékponttal csökken. 2018-ban a minimálbér újabb 8 százalékkal, a bérminimum 12 százalékkal nő és további 2 százalékponttal csökken a munkáltatói adó. Megállapodtak abban is, ha 2017 első 9 hónapjában a bruttó bérnövekedés meghaladja a 11 százalékot, akkor a kormány kezdeményezni fogja, hogy 2018. január elsejével további 0,5 százalékponttal csökkenjen a munkáltatói adó. Összesen így 2018-ban 2,5 százalékkal csökkenhet a munkáltatói adó.

Az eseményen készült videó vágatlan változata letölthető a Sajtószobában.

(MTI,NGM)

Comment (0) Hits: 20
Print

Köszönjük!

Written by Szerkesztőség Friday, 18 November 2016 16:13.

M1 2016. november 19.

Munkaszüneti nap lehet a szociális munka napja

mti

2016.11.16. 10:55

De a közszolgálati tisztviselőké a továbbra sem.

Munkaszüneti nappá nyilvánítaná november 12-ét, a szociális munka napját a szociális ágazatban dolgozók számára az a törvényjavaslat, amelyet országgyűlési képviselőként nyújtott be a parlamentnek Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. Az előterjesztés értelmében ugyanakkor a továbbiakban nem minősülne munkaszüneti napnak - főszabály szerint - a közszolgálati tisztviselők napja.

Az Országgyűlés honlapján olvasható indítvány indoklása szerint a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások területén jelenleg dolgozó mintegy 93 ezer ember megbecsülésének kifejezéseként, megfeszített munkájuk elismeréseként javasolják, hogy a szociális munka napja - amelyet 1997 óta ünnepelnek világszerte -, munkaszüneti napnak minősüljön.

Lázár János és Balog Zoltán azt is javasolja, hogy a július 1-je, a közszolgálati tisztviselők napja viszont a továbbiakban ne legyen munkaszüneti nap, ugyanakkor legyen lehetőség arra, hogy - a kormányzati szolgálati, illetve az állami szolgálati jogviszonyban állók körén kívül esően - a helyi önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzat saját bevételének terhére vállalhassa a munkaszüneti nappá minősítéssel összefüggésben felmerülő költségek biztosítását. Ebben az esetben - és e feltétellel - július 1-je az adott önkormányzat érintett foglalkoztatottjai tekintetében továbbra is munkaszüneti napnak minősülhet - írták az előterjesztők.

 

Folytatódó tárgyalások a szociális ágazati érdekképviselettel

2016. november 17. 18:01

 

Az EMMI Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárságán 2014 nyara óta folynak a tárgyalások a szociális ellátások területén több ezer munkavállalót képviselő Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetével. A legutóbbi találkozón a szakszervezeti témák közül a Szociális Munka Napja, az ágazati kollektív szerződés előkészítése és az anyagi megbecsülés témájában egyeztettek a résztvevők.

Nyitrai Imre szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkár, a sztrájktárgyalásokra kijelölt állami vezető az egyeztetésen elmondta, hogy ágazati számítások alapján a jövő évi – bértáblában és pótlékokban – bértöbblet jelentős, kézzelfogható béremelést eredményezhet a szociális területen dolgozók körében. Nagy szükség van az elismert és motivált szakemberekre, mert más ágazatokhoz hasonlóan, e területen is kialakult a munkaerőhiányos helyzet. Kiemelte, hogy a szociális, gyermekjóléti-gyermekvédelmi területen dolgozók munkáját ért támadásokkal, negatív sajtóértékelésekkel szemben határozottan fel fognak lépni, az ágazatban dolgozókat a továbbiakban is meg fogják védeni.

Dr. Cser Ágnes, az érdekképviselet részéről kifejtette, hogy más érdekvédőkkel szemben továbbra is a kiszámítható tárgyalások híve. Üdvözölte a bérrendezés folytatását, kiemelve, hogy az egészségügyi és szociális ágazat közötti bérkülönbséget át kell hidalni. A szakszervezete elnöke örömmel látta, hogy újabb javaslatuk került elismerésre és befogadásra, és az Országgyűlés elé – Lázár János és Balog Zoltán miniszterek előterjesztésében – javaslatként bekerült a Szociális Munka Napjának munkaszüneti nappá nyilvánítása, amely 93 ezer ember érintene.

Mindkét fél egyetértett abban, hogy a jövőben az ún. szakápolási központokban foglalkoztatott, egészségügyi szakképzettséghez kötött munkakörben, ám szociális ágazatban dolgozók bérezése nem maradhat el a hasonló munkakörben dolgozó, egészségügyi alkalmazottakétól.

A felek okafogyottnak ítélik egyes szervezetek ágazati követeléseit. A decemberre munkabeszüntetést hirdetők hivatalos bejelentéssel nem éltek, a sztrájkról nem kezdeményeztek egyeztetést a kormányzattal és nem folytattak tárgyalást az elégséges szolgáltatások köréről sem. Ennek alapján a Kormány a sztrájkfelhívást jogellenes és felelőtlen lépésnek értékeli.

2014 nyara óta a Szociális Ágazati Demonstrációs Bizottsággal tizenkét, míg a Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetével tizenhárom alkalommal került sor egyeztetésre. Időközben megalakult a Szociális Ágazati Érdekegyeztető Fórum, amely folyamatosan ülésezik és e szervezet tagja lett a legfőbb, országos konzultációs testületnek, az Országos Szociálpolitikai Tanácsnak.  A kormány a konzultációban hisz, fontos a párbeszéd a szociális ágazatot érintő kérdésekről is, így az egyeztetések minden szereplővel és minden fórumon tovább folytatódnak.

(EMMI Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság)

Comment (0) Hits: 109
Print

Bérfejlesztés a szociális ágazatban

Written by Szerkesztőség Friday, 18 November 2016 11:04.

2016. november 17. ECHO tv

Comment (0) Hits: 138
Print

Harmadával is nőhetnek a szociális szféra fizetései

Written by Szerkesztőség Friday, 18 November 2016 10:40.

A minimálbér emelését az egészségügyi dolgozóknak is érezniük kell
Akár 30 százalék feletti béremelés is lehet jövőre a szociális ágazatban – erről állapodtak meg a felek a csütörtöki érdekegyeztető tárgyaláson. Ezzel a döntéssel okafogyottá vált a decemberre meghirdetett ágazati sztrájk – legalábbis Cser Ágnes szerint. A szakszervezeti vezető az egészségügyi sztrájktárgyaláson azt javasolta, hogy az új minimálbér legyen az egészségügyi bértábla alapja.
 

A jövő évben 15–32 százalékos bérfejlesztés lesz a szociális ágazatban, egyes foglalkozási csoportoknál még e feletti emelés is várható – többek között erről is sikerült megállapodniuk tegnap a szociális ágazat érdekképviseleti szervezeteinek, valamint a kormány részéről Nyitrai Imre szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkárnak. Az ágazatnak biztosított kilencmilliárd forint pluszforrás felhasználásáról is egyeztetnek a felek, és közös döntést hoznak arra vonatkozóan, miként történjen annak felhasználása.

Cser Ágnes, a tárgyalásokon részt vevő Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete elnöke lapunknak úgy fogalmazott: azt kérik a kormánytól, hogy az egészségügyi szakképesítéssel rendelkezők kapják meg az egészségügyi bérfejlesztést. – A tegnap elért sikerek, valamint az a kormányjavaslat, hogy a szociális munka napja fizetett munkaszüneti nap legyen, okafogyottá tette a december 5-ére meghirdetett szociális ágazati sztrájkot – állította Cser Ágnes, aki reményét fejezte ki, hogy ezt a munkavállalók is felismerik.

Az ágazatnak biztosított kilencmilliárd forintos hozzájárulás felhasználásáról is közösen döntenek

Forrás: Fotó: Havran Zoltán

Az ágazatnak biztosított kilencmilliárd forintos hozzájárulás felhasználásáról is közösen döntenek

A szakszervezeti vezető az egészségügyi sztrájktárgyalásokon is részt vett, ahol arra tett javaslatot, hogy az új minimálbér legyen az egészségügyi bértábla alapja. Mint ismert, a kormány szándéka szerint 15 százalékos minimálbér-növelés és 25 százalékos garantáltbérminimum-emelés lesz jövőre. Ha ezt a munkáltatók és a munkavállalók is elfogadják, valamint ha a béremelés a következő években is folytatódhat, 5-6 év alatt reálértéken akár 40 százalékkal is emelkedhetnek a bérek. Cser Ágnes közölte: ragaszkodnak ahhoz, hogy az ez év júniusában elfogadott új egészségügyi bértábla a januártól érvényes minimálbérre épüljön. Ez már csak azért is elvárás, mert a kormánnyal kötött bérmegállapodásban is szerepel, hogy a nemzetgazdaság helyzetének függvényében újratárgyalják a bértáblát.

A megbeszélésen az egészségügyi államtitkársággal megállapodtak abban, hogy áttekintik, milyen fizetésért dolgozik a diplomás gazdasági-műszaki háttérszemélyzet. Ezek a szakemberek ugyanis évek óta kimaradtak az egészségügyi bérfejlesztésből, és a szakszervezet be szeretné bizonyítani, hogy a más ágazatban hasonló munkakörben dolgozó szakemberektől is elmarad a bérezésük. Ahogyan azon egészségügyi dolgozóké is, akiket a szociális ágazatban foglalkoztatnak, és akiknél szintén bérrendezés szükséges.

Kezdődhet az adósságrendezés
A kormány döntése értelmében még ebben az évben 45 milliárd forintot kapnak a kórházak a harminc napnál régebben lejárt szállítói tartozásaik rendezésére, további 15 milliárd forintra pedig a működés hatékonyságát növelő programokkal pályázhatnak. Az egészségügyi államtitkár az ütemezést ismertetve elmondta, a 45 milliárd forintot legkésőbb november 30-án utalják az intézményeknek, a 15 milliárd forint keretösszegű pályázatokról pedig december 9-én dönt a miniszter, és még karácsony előtt megkapják a pénzt a kórházak. Ónodi-Szűcs Zoltán hangsúlyozta, hogy ezzel a pluszforrással együtt ebben az évben 151 milliárd forinttal több jutott az ágazatnak, mint tervezték.

Forrás: magyaridok.hu

Comment (0) Hits: 128

Kiemelt videó

További videók